Homília ADV. IV. vasárnapján, B év

24. XII. 2017 Adv. IV. Vasárnapja, B év

Kedves testvérek. Az adventi idő végéhez érkeztünk. A próféták, Keresztelő János tanúságtétele után az Egyház az üdvösségtörténet legkiválóbb alakját állítja elénk: a Boldogságos Szűz Máriát.

Az angyali üdvözlettel Isten újra belépett a történelembe. Megrendít bennünket ez a gondolat, hogy a mindenható Isten, az ég és föld ura, ilyen csendesen, alázatosan lépett be a mi világunkba, amely végül is az ő világa. Nem jogaira hivatkozva jött közénk, hanem bekéredzkedett. Amikor a Boldogságos Szűz Mária és az angyal között elhangzott párbeszédet olvassuk, akkor az a benyomásunk, hogy az arkangyal, Isten rettenthetetlen hírnöke, szinte alázatosan várja, hogy Mária igent mondjon.

Az angyali üdvözlet Isten emberszeretetének költői kifejezése. Isten nem kényszeríti magát senkire, az Ő hívása mindig csak felhívás, amit az ember elfogadhat, de vissza is utasíthat.

A Boldogságos Szűz Mária elfogadta Isten hívását, ezért megtestesült az Ige. Ha mi is kinyitjuk lelkünket Isten szavának, akkor bennünk is megtestesül az Ő szeretete.

Az angyal, amikor meglátogatta Máriát, magyarázta neki Isten szándékát, vagyis, hogy megváltsa az embert. Ez fontos mozzanat a mi életünkben is. Isten mindig az ember javára tesz mindent. Sohasem kell félnünk Istentől, hiszen ő mindenben a javunkat akarja. Ha kopogtat a szívünk ajtaján, akkor nyugodtan bebocsájthatjuk őt, még akkor, ha első tekintetre nem értjük: mit akar tőlünk.

Az, amit Isten Máriától kért, első tekintetre érthetetlennek tűnt, hiszen azt kérte tőle, hogy adja fel minden eddigi eszményét, és lépjen egy egészen más, ismeretlen útra.

Tegyük Mária szép szavait mindennapi felajánló imánkká: Legyen nekem a te igéd szerint, teljesedjenek hát be rajtam szavaid.

Az angyali üdvözlet jelenetének másik nagy üzenete az Isten és az ember találkozásának csodálatos és titokzatos pillanata. Mária példáján megfigyelhető, mi történik az emberben, amikor találkozik Isten igéjével.

Mária első reakciója az volt, hogy meghökkent.

Isten hívása ugyanis mindig azt jelenti, hogy el kell hagyni eddigi világunkat és egy új, ismeretlen területre kell lépnünk. Az ismeretlen előtt mindig félelem fog el minket. Mi emberek a megszokott dolgok között, az ismerős környezetben érezzük magunkat biztonságban. Az isteni igével való találkozás olyan távlatokat tár elénk, amelyek láttán szédület fog el bennünket. Mária sem volt képes felfogni az isteni hívás minden távlatát. De volt benne akkora hit, hogy rábízta magát Istenre.

Mária második reakciója azt volt, hogy megkérdezte az angyaltól, hogy hogyan fog mindaz megtörténni, amit az Úristen tőle kér, hiszen nincsenek meg hozzá az emberi lehetőségei. Mi jogosan rákérdezhetünk Isten velünk kapcsolatos terveire, de még mielőtt megkapnánk a választ: a hitben rá kell bízni magunkat az Istenre. Gyakran megtörténik, hogy amit a jelen pillanatban furcsának, esetleg tragikusnak látunk, az évek során áldássá válik, amiért hálásak leszünk Istennek, hogy pont ilyen utakon vezetett minket, és nem másmilyeneken.

Mária harmadik reakciója Isten hívásának maradéktalan, feltétel nélküli elfogadása. Ennek következménye viszont határtalan boldogság, amit Mária az ő hálaénekében fejezett ki.

Mária csendes igen-je Isten hívó szavára lelkesítette és ihlette a szenteket és mindazokat, akik figyeltek Isten igéjére. Mária meghívásáról elmélkedve ki ki maga hivatására gondolhat, mert hivatásunkban találhatjuk meg Isten akaratát. Imáinknak is az Isten igéjére való nyitottságot kell tükrözniük. Nemcsak kérni kell Istentől ezt meg azt, hanem meg is kell tőle kérdezni, hogy mit akar Ő tőlünk. Biztosan megtapasztaltuk már azt, hogy elképzelésünk nem egyezik azzal, amire Isten hív bennünket.

Életünknek csak akkor van értelme, ha úgy fogjuk fel, mint Isten ajándékát, és mint Tőle kapott küldetést. Ezért mindenekelőtt saját létezésünkre kell igent mondanunk: Köszönöm, Istenem, hogy megteremtettél. Ha ezt megértjük, nem kell félnünk Isten egyetlen hívásától sem, mert mindig a javunkat akarja.

Ma délután beköszönt a Szenteste. Legyünk hálásak a Mindenható Istennek, hogy újra megadta ezt nekünk, hogy elértük ezt a karácsonyt is. Próbáljunk elmerülni az ünnep titkában, igent mondva Isten akaratára, mint Mária. A legjobb karácsonyi ajándék, amelyet Jézusnak adhatunk, ha engedjük, hogy Isten kegyelme átjárjon bennünket. Hagyjuk, hogy ezen az ünnepen Isten kegyelme újra átjárjon bennünket, eltöltsön, feltöltsön, erőt adjon, hogy az ünnep elmúltával is továbbra is Istennek tetsző életet tudjunk élni és a helyes úton tudjunk járni.

Ámen.