25. XII. 2017 Karácsony, Éjjeli mise
Kedves testvérek. A karácsony szimbóluma a jászol, az
elmaradhatatlan figurákkal: Jézus, Mária, József, a pásztorok, majd az állatok:
ökör, szamár, bárányok. Szent Ignác javasolja, hogy álljunk be a sarokba és
vegyünk részt a benn történtekben, figyeljük meg az egyes figurákat és
hallgassuk meg, mit üzennek.
Egyes vidékeken a Kisjézust nem teszik ki egészen karácsony
éjjeléig, hanem mindaddig a Szűzanya köpenye alatt rejtőzik. Bújjunk oda mi is,
és figyeljük meg, mi történik a betlehemi Istállóban.
Mária, a szeretet megtestesítője. Jézus nyilvános életében Mária
a háttérben maradt, de szerető és aggódó jelenléte kiérezhető az evangélium
minden lapjáról. Mindig, amikor olvassuk, hogy Jézusnak szükséges volt rá,
megjelent: különösen szenvedése és halála pillanatában. A hiteles szeretetre
jellemző, hogy nem tolakodik, nem kiabál, hanem csendesen ott áll a háttérben.
Néha talán éppen ezért úgy gondoljuk, hogy nincs szeretet a világban. Nem így
van: biztosan sokszor megtapasztaltuk, hogy amikor a legjobban szükségünk volt
szeretetre, egyszer csak csendben megjelent egy kinyújtott kéz, egy bátorító
szó formájában. Karácsony első üzenete, hogy a szeretet létezik, tanú rá Mária.
József, a hit jelképe. József keveset beszélt: tulajdonképpen a
szentírás lapjain soha nem mondott semmit. József a tettek embere. Amikor a
Gyermekről és Anyjáról volt szó, József nem ismert fáradtságot: azonnal
felkelt, ha kellett éjnek idején, és cselekedett. Isten szavára még álmában is
odafigyelt és ment oda, ahová ezt a hívás késztette. József az engedelmes hit
mintaképe. Ma gyakran azt halljuk, hogy már alig van hit a világban. De nem így
van: vannak mélyen hívő emberek, csakhogy a hit nem hangoskodó, hanem csendesen
cselekszik. József rá a tanú, hogy ma is van hit a világban, csak szem kell
hozzá, hogy meglássuk.
Az ökör – a béke jelképe. Az örök türelmes, jóindulatú és
nyugodt. A legenda úgy tudja, hogy az örök melengette leheletével a Kisjézust.
Valahogy így vagyunk a békével is a világban: néha úgy tűnik, nincs sehol béke
a világon, mindenütt csak háborúk, ellenségeskedések és viszályok vannak. Az
Egyházban is, mintha több lenne a széthúzás, mint az összetartás. De nem így
van: a béke létezik, csak a béke emberei nem hangoskodók, nem agresszívek, nem
gázolnak el senkit, és nem kiabálnak, hanem csendesen melegítik a körülöttük
élőket.
A szamár, az öröm jelképe. A szamárra leginkább azt szoktuk mondani,
hogy buta és csökönyös, de van egy szép jellemvonása is: megelégszik kevéssel
és tud örülni az apró figyelmességeknek. Néha az a benyomásunk, a világban már
nincs igazi, csendes öröm, hanem csak zajos mulatságok, de nem így van: az
igazi öröm nem zajong, hanem megelégszik apró figyelmességekkel,
szívességekkel. Tapasztalatból tudjuk, mennyire felmelegíti a szívünket egy jó
szó, egy csendes baráti kézfogás, egy önzetlen mosoly. A szamár biztosan jól
érezte magát a betlehemi istállóban, mert volt mellette valaki, akinek örömet
szerezhetett és aki tudta értékelni a közelségét: a Kisjézus. A mi örömünk
forrása is Jézus jelenléte életünkben.
A pásztorok – az éberség jelképe: a pásztoroknak
felelősségteljes feladatuk van: őrizni a nyájat és ügyelni, nehogy a farkas
elragadjon közülük egyet is. ezért nem foglalkoznak fölösleges dolgokkal, hanem
figyelmüket feladatukra összpontosítják. Néha talán úgy tűnik, hogy az élet
annyira rohanássá vált, hogy már semmire sem tudunk nyugodtan odafigyelni, de
mégis vannak kiegyensúlyozott emberek, akik nem veszítik el életkedvüket és jó
kedélyüket az élet apróbb-nagyobb kellemetlenségei miatt.
A bárányok, a bizalom jelképe. A bárány követi a pásztort,
megbízik benne, ismeri a hangját. Néha talán úgy tűnik, olyan világban élünk,
ahol nincs már bizalom. Ahol mindenki mindenkiben lehető ellenséget lát, de nem
így van. bizalom nélkül nem lehet élni. Mi is megbízunk az elárusítókban, hogy
nem adnak el mérgezett árut, megbízunk a pilótákban, hogy nem vezetik a gépet
ittas állapotban. Hogy mekkora a másokba vetett bizalmunk, azt leginkább akkor
fedezzük fel, amikor az a másik kijátssza a bizalmunkat.
Jézus – az egész betlehemi jelenet középpontja. Nélküle mindezek
a figurák nem jelentenének semmit. Benne nyilvánította ki Isten, hogy szereti
az embert, és ez reményünk alapja.
A megtestesülés titkának egyik dimenziója Isten feltétel nélküli
szeretete. De van ennek a titoknak egy másik dimenziója is: a bűn titka. A
megtestesülés azért történt meg, hogy el ne vesszen az ember, aki az ősbűnnel
eljátszotta Isten szeretetét, egyben annak lehetőségét is, hogy saját erejére
támaszkodva visszataláljon hozzá.
A megváltás csak kívülről jöhetett. Ezt az isteni beavatkozást
csodáljuk karácsony szent éjjelén.
Ébredj fel ember, az Isten érted lett ember.
Legyünk ezért hálásak, és ez kötelez is minket, hogy Isten Fia a
jászolban nyugszik: nekünk is oda kell állnunk e jászolhoz, és életünket úgy
igazítani, hogy azzal ne bántsuk, ne szomorítsuk el a jászolban fekvő Istent.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése