Két régi szép imádság

Ima családi békéért és boldogságért.

Ezen imát a Szentháromság /Premontrei/ templomban tanultam.

Simon Ernő, Kassa

Óh Szent József őrizd házunkat, add reánk égből áldásodat,

Hogy lengjen kis nyájad felett egyetértés és szeretet.

Béke és örömtől kísérve, minden veszélyektől védve,

Utunk ég felé vezessen, Istennek élve teljesen.

Ez ma szívünk kérelme, maradj velünk mindörökre.

Bízva adjuk Neked ma át, családunk boldogság kulcsát

 Zárd hát tőle mindent ki, ami csak árthatna neki.

Zárj minket Jézus szívébe, ezért kérünk esedezve,

Hogy napjaink úgy teljenek, mint Názáretben régen Neked Ámen.

Esti ima  /Édesanyámtól tanultam/

Előbb, hogy sem lefeküdjem a kezemet összeteszem

Hozzád emelem fel szívemet, Istenem áldván Tégedet,

Hogy velem annyi sok jót tettél, veszélyektől megmentettél,

És míg ellened vétettem, kérlek bocsáss meg én nekem.

Mert nyugton csak így alhatom, vigyázz reám Őrangyalom

Óh Mária Édesanyám, kérlek legyen gondod reám

Óh üdvözítő Jézusom Szent sebeidbe zárkózom

Melyet lemosván az én vétkem, Légy velem Édes Jézusom

Hogy békében nyugodhatom, Ámen.

A Jánoki harangszentelés 1924-ben

Simon Ernő, Kassa:

Mivel a II. világháborúban 6 hétig tartó harcok során sok irat és feljegyzés megsemmisült, ezúton adom közre édesanyám elmondása alapján, az alábbiakat:

Harangszentelés Jánokon 1924-ben.

Késő őszi hűvös napon 

a Szepsi vasútállomástól 

a harangokat az erre a célra összeállított  szekéren, hatos  ökrös fogattal vontatták Jánokra. A szekér két oldalán  fehér ruhába öltözött koszorús lányok kísérték a virágfüzérrel feldíszített harangokat. A templom előtti téren a következő versel köszöntötte az akkor 14 éves Visnyiczki Ilona – az érkező harangokat:

Fel a szívekkel, írta Tárnai István

Amikor fellobbant a nagy tűz a Földön

Parancs volt a harcban minden ember öljön

És gyilkos érctorkok bömbölő szavára

Százezrek pusztultak, omoltak halálra.

Kevés volt az ágyú, nem ölt még eleget,

S a vér mezejére ekkor Ti mentetek

Ti szentelt harangok holott hirdettétek

Szeretni kell egymást, embert ölni vétek

Azt adta oda mit legjobban szeretett.

A vándor harangok így hagytak el minket

És a régi helyre vissza sohase tértek.

Ám a hit hűséget a vallásos érzést

Az elvesztett csatát foszlánya nem tépték

A jótékonyságnak nemes sugallata

A jók adományát ismét összeadta.

A régi harangok helyén újak várják

Az Úr szolgájának szentelő áldását

És mire megkondul a három ércharang

Hiszem, érzem mint egykor a Szent-galamb

Béke olajágát hozta el számunkra

Ma az Isten felénk szeretetét nyújtja

Ti szóltok majd áldott harangok úgy nékünk

Mert szeretet által lehet boldog életünk,

Mert kit bosszú, harag, rút gyűlöltség vezet

Átok alatt nyögi az egész életet.

A Ti kongástok lesz intő példa arra,

Hogy a földi élet csak szenvedése harca

Kálváriás úton viszen minket oda

Ahol a boldogság nem tűnik el soha.

E szép nap melynek ma felénk ragyog képe

Magasztos ünnepnap megható emléke

Örökké élni fog lelkünk világában, nem enyészik soha

Fel buzgó imával szálljon a hozsanna a csillagos égbe

Az örök jóságnak zsámolya elébe

Hogy testet ölthetett amit célul tűztünk

S valóra váltotta legszebb vágyunk, üdvünk.

Beküldte: Simon Ernő, Kassa

Kis harang : SELTENHOFER F. /Frigyes/ FIAI SOPRON

Közepes harang: JÁNOK ÉS PÉDER KÖZSÉG ADOMÁNYA

HEROLD RICHARD HARANGÖNTÖDE KOMOTAU 1924 /ma Chomutov/

Nagy harang: Felirat nélkül. A felső gyűrűn 5 kereszt / középkori harang 

Diela majstra Konráda a jeho nasledovníkov

Janík (rím. kat. kostol) - zvony  - 

A Harangokról bővebben, szlovák nyelven: 

http://www.lumen.sk/relacie/moderovane-relacie/nase-zvony-a-ich-zvonari.html

2.2.2013 - relácia o zvonoch v Janíku - adás a Jánoki harangokról. 

Náš zvonársky cyklus po stopách stredovekých zvonov zo spišskonovoveskej  dielne majstra Konráda a jeho nasledovníkov nás dnes privádza do obce neďaleko Košíc, do Janíka. 

Obec Janík z košického okresu leží pár kilomerov juhozápadne od neďalekého mestečka Moldava nad Bodvou, pri hraniciach s Maďarskom. Patrila pôvodne starobylému rodu Hunt-Poznanovcov a prvýkrát sa spomína v roku 1285, keď sa jej zmocnili Omodejovci. V prameňoch vystupovala pod názvami ako Ianuk, Jenk, Jánok, či dokonca Janov, keďže patrila tiež Jánokyovcom, a neskôr aj iným rodom – Szirmajovcom, Péčiovcom, Véčejovcom či Ňáriovcom. Dedinu v 17. storočí zničili Turci a musela byť znovu osídlená. Bola tu v stredoveku mýtnica, a dodnes zachovaný je klasicistický kaštieľ z 19. storočia. Rímsko-katolícky kostol Narodenia Panny Márie je pôvodne zo 14. storočia, bol však prestavaný v 18.-19. storočí, odkedy má dnešnú podobu. 

V súčasnosti sa tu používajú vo veži kostola tri funkčné zvony, žiaľ už na nevhodný elektrifikovaný pohon. Najmenší zvon má dolný priemer 33 cm, výšku 26 cm, a bol odliaty vo firme Seltenhofer v Šoproni. Na zvonovom plášti nájdeme plastické linky, geometrický ornamentálny pás, na plášti reliéf sv. Antona Paduánskeho, aj lejársku signatúru firmy v kartuši. Pôvodcom tohto zvona je podľa nej známa maďarská vysokoproduktívna zvonolejáreň Fridricha Seltenhofera. Jej zakladateľ - Fridrich Kristián Seltenhofer, pochádzal zo zvonolejárskej rodiny v Zittau, a do budúceho sídla firmy, do Šopronu, prišiel v roku 1813. Jeho syn Fridrich začal aj s výrobou hasičských striekačiek, a koncom osemdesiatych rokov 19. storočia viedli podnik už Fridrichovi vnuci  - Fríďeš a Lajoš, od začiatku prvej svetovej vojny už Fridrichov pravnuk. Na začiatku vojny druhej prešla továreň na vojnovú výrobu, až kým bola v roku 1944 zničená pri bombardovaní.

Stredný z trojice zvonov má dolný priemer 51 cm, výšku 42 cm, a bol odliaty v roku 1924 lejárom Richardom Heroldom v Chomutove. Výzdobu zvona tvoria popri plastických linkách, ornamentálnom rastlinnom páse, reliéfe Ukrižovaného na plášti zvona, aj lejárska signatúra v maďarčine s datovaním zvona a dvojriadkový maďarský nápis, po preklade: „Dar obcí veriacich z Janíka a Pédera, 1924“. Pôvodcom tohto zvona je Richard Herold – český zvonolejár nemeckého pôvodu, ktorý pokračoval v zvonolejárskej činnosti dielne Karla Júlia Herolda, činnej od roku 1893. Dodával zvony do blízkeho Saska a ďalších nemeckých krajín, a hlavne po prvej svetovej vojne, po zmenách podmienok vo veľkej miere aj na Slovensko. Činný bol až do začiatku druhej svetovej vojny, kedy skončil výrobu zvonov a po vojne splynula jeho dielňa s Chotěbořskými kovodělnými závodmi.

Napokon najväčší - stredoveký zvon má dolný priemer 64 cm, výšku 53 cm, má zachovanú pôvodnú šesťramennú profilovanú korunu, a bol odliaty zatiaľ neznámym stredovekým majstrom, predpokladáme však, že by mohol hypoteticky patriť aj do okruhu dielne majstra Konráda nazývaného „Gaál“, a jeho nasledovníkov zo Spišskej Novej Vsi. Určite si aj táto zvonolejáreň podobne ako mnohé iné dielne až do súčasnosti odlievala „do zásoby“ zjednodušene zdobené zvony bez nápisov a výzdoby, ktoré tak mohol zvonolejár ponúknuť ktorémukoľvek nenáročnému objednávateľovi bez väčších problémov. Patrí tu aj náš janícky gotický zvon, ktorého výzdoba je veľmi jednoduchá: v hornej nápisovej páske tvorenej plastickými linkami nájdeme po obvode iba 5 drobných plastických krížikov, inak má celý zvon hladký plášť, len jednu hrubú plastickú linku nad úderovým vencom.

Tradičné ručné zvonenie na zvony, spojené s funkciou zvonárov je našim spoločným nehmotným kultúrnym dedičstvom, aj keď je žiaľ všade veľmi radikálne ohrozované a nahrádzané nevhodnou elektrifikáciou, ktorá zvony poškodzuje. 

Pásztorlevél 2015 nov. 29.

              SZLOVÁKIA PÜSPÖKEINEK PÁSZTORLEVELE

az Irgalmasság Rendkívüli Szentéve kapcsán

Kedves jó Hívek!

Ma megkezdjük az adventi szent időt, amikor is lélekben az Úr érkezésére készülünk. Előkészületünknek az idei évben különleges tartalma van, hiszen december 8-án kezdetét veszi az Irgalmasság Szentéve.

Ötven évvel ezelőtt fejeződött be a II. Vatikáni Zsinat. Annak megnyitásakor Szent XXIII. János pápa az Egyház életének új szakaszát így jelölte meg: „Krisztus Jegyese most inkább az irgalmasság gyógyírját veszi kézbe, mintsem a szigor fegyverzetét öltené magára…” A zsinat bezárásakor hasonló értelemben beszélt Boldog VI. Pál pápa is: „A zsinat lelkiségének mintája az irgalmas szamaritánus története volt … A lesújtó diagnózisok helyett bátorító gyógymódokat; a gyászos jövendölések helyett biztató üzeneteket szólaltatott meg… ”

A jelenlegi Szentatya, Ferenc pápa tovább folytatva ezt a szolgálatot: meghirdette az Irgalmasság Rendkívüli Szentévét, amely Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának főünnepén kezdődik. A rákövetkező vasárnap megnyitásra kerül a Lateráni Szent János-bazilika, valamint a többi pápai bazilika Szentkapuja. Hasonlóképpen ugyanezen vasárnap minden helyi egyházban megnyílik az irgalmasság kapuja az egész Szentévre, amely 2016. november 20-án, Krisztus Király főünnepén ér véget.

Az Egyház hittel vallja és hirdeti a megtérést, ami abban áll, hogy az ember fölfedezi Isten irgalmát: azt a szeretetet, amely - atyai mértékkel mérve - türelmes és jóságos. A megtérés tehát nem más, mint hazatalálás ahhoz a Szeretethez, amelyhez a „mi Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja” az emberrel kötött szövetsége történelmében hűséges maradt mindvégig, egészen a keresztig, azaz Fia haláláig és föltámadásáig. Ezért az Istenhez való megtérés mindig annak az Atyának a „megtalálásából” születik, aki gazdag az irgalomban. (vö. Dives in misericordia, enciklika Isten irgalmasságáról, 79. pont).

A Szentév ünneplése során köszönetet fogunk mondani Istennek - Szent II. János Pál „az isteni irgalmasság pápa” ajándékáért - aki megismertette velünk annak az üzenetnek a tartalmát, amelyet az Úr Jézus Szent Fausztina által adott a világnak. Naplójában többek között ez is olvasható: Írd: Mielőtt igazságos Bíróként megjelennék, úgy jövök el, mint az irgalmasság Királya” (Napló, 83), ezért „egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha a bűnei skarlátvörösek is lennének…az emberiség ugyanis addig nem talál békét, amíg az irgalom forrásához nem járul”. (Napló, 699). Másút ez olvasható: „Imádkozd az Irgalmasság Koronáját: mindaz, aki imádkozza, halála óráján meg fogja tapasztalni nagy irgalmamat. … A papok úgy nyújtsák azt a bűnösöknek, mint utolsó mentőövet… Felfoghatatlan kegyelmekben részesítem azokat a lelkeket, akik bizalommal vannak irgalmasságom iránt” (Napló, 687). Ezek az idézetek bizonyítják, hogy Szent Fausztina Naplójában a bizalom szavai találhatóak, ugyanakkor nagyon komoly intések is az elkárhozás eshetősége végett. Tehát minden ember szabadon dönt arról, hogy egy örökkévalóságra szóló következményekkel mit választ és mit követ.

Az Isteni Irgalmasság üzenete, amit szóval, tettel és imával kell hirdetni - emberek millióinak szívét megérintve - nagyon gyorsan elterjedt az egész világon. Kifejeződésének ábrázolása az a díszes mozaiktechnikával készült kápolna is, amelyet 2004. október 9-én szentelt fel Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom - budapesti érsek Krakkóban az Isteni Irgalmasság bazilikájában, ahol egész éven, át lehet elmélkedni és élni az irgalmasság titkát. A kápolna faliképein közös, lengyel-magyar szentek és boldogok képei láthatók. A kápolna a Szentek közössége nevet kapta. Felszentelése óta számos zarándoklat úti célja lett, ahol kisebb számú zarándokcsoport részére szentmise bemutatására van lehetőség a hét minden napján.

A Szentatya a Szentévet meghirdető bullája szerint az „irgalmasság: út, amely egyesíti az Istent és az embert, mivel kinyitja szívét arra a reményre, hogy Isten az embert bűnei korlátai ellenére is, mindenkor szereti” (2). Az irgalmasság az Ó- és az Újszövetség egyik leggyakoribb szava. A szentmise és a szentségek liturgiájában is gyakran előfordul, például a Tridenti misekönyvben 412-szer. A bizánci liturgiában is sok tropár található, amelyekben kifejezésre jut a hála, hogy a feltámadt Úr „nagy irgalmasságot tanúsított a világ iránt”. Számos egyházi és pápai dokumentum is kínál útmutatást e titok megvallásának időszerűségéről, szükségességéről és kötelezőségéről.

A rendkívüli szentév valóban a „kegyelem ideje”; időszerű felhívás a szegénység és a szükség drámája kapcsán a gyakran érzéketlenné vált lelkiismeret felélesztésére. Isten irgalmasságának elfogadása ugyanis elválaszthatatlanul összefonódik az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlásával. A jelenlegi menekült-ügy is sok életveszélyben forgó ember helyzetét tárja elénk: a sok valóban éhező, szomjazó, üldözött, anyagilag és lelkileg rászoruló, szegény és lenézett életét. Kétségtelen, hogy e siralmas jelenség láttán több ellentétes vélemény létezik. Számunkra a kiindulópont az Úr Jézus állásfoglalása legyen, aki arra szólít fel minket, hogy legyünk irgalmasok és kövessük példáját, aki mindenkor irgalmasságot gyakorol és követel.

Az Irgalmasság Szentévében az Egyház kitárja szívét azok előtt is, akik a világ különféle perifériáin élnek: akik számottevően sérültek, akiknek nincs hangjuk, vagy akik hangja elhalkult, illetve a gazdagok érdektelensége következtében némult el. Az Egyház hivatottnak érzi magát, hogy ezeket a sérüléseket a vigasz olajával meggyógyítsa és a sebeket az irgalmasság balzsamával bekötözze. Szeretné, ha a felkínált megbocsátás mindenkihez eljutna, nem rekesztve ki a bűnözők csoportjait, illetve a korrupció elkövetőit és bűntársaikat sem. Ezek a csoportok is meghívottak a megtérésre, természetesen felhagyva eddigi életmagatartásukkal és alárendelve magukat az igazságszolgáltatásnak.

A Szentatya, Ferenc pápa szeretné, ha minden hívő megízlelné Isten atyai közelségét. Ezért hirdette meg a bűnök megbocsátásának széles lehetőségeit – a feloldozást azoktól a bűnöktől is, amelyek a püspököknek vagy egyenesen a pápának vannak fenntartva –, illetve a búcsúk elnyerését. A feltételeket hozzáigazította a betegek, a tehetetlenek, az elhagyatottak, sőt a foglyok lehetőségeihez is, mert az irgalomból senki sincs kizárva. Isten irgalmassága minden ember szívét meg tudja változtatni.

A Szentatya az irgalmasság titkát szeretné átelmélkedni az egész világról érkező fiatalokkal is, akik az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából 2016. július végén érkeznek Krakkóba. A találkozó központi témája a boldogmondások egyike lett: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.” Sőt, mivel az isteni irgalmasság képes átlépni az Egyház határait, ezért lehetőség adódik összekapcsolódni a többi egyistenhívő testvéreinkkel is, akik az irgalmasságot szintén Isten alapvető tulajdonságának tekintik. Így az irgalmasságban átélt Jubileumi Esztendő nyitottabbá tehet minden jóakaratú embert a vallásközi párbeszédre.

Természetesen, mindenki szíve hangja szerint legyen kezdeményező. Adja Isten, hogy minden közösség, plébánia, iskola, mozgalom, egyesület, ahol keresztények élnek, legyenek az isteni irgalmasság oázisává és az emberi befogadás helyévé. Szorgalmazzuk az isteni irgalmasság rózsafüzérének napi imádkozását a családokban és a plébániai közösségekben délután három órakor. Az ima este is végezhető, esetleg több család közösségében is. Jusson el az Isteni Irgalmasság képe minden családba akár az egész plébánia, akár csak néhány család közreműködésével úgy, hogy az a házban már állandó jelleggel ottmaradhasson. Közösen, vagy egyénileg zarándokoljunk el az Isteni Irgalmasság valamelyik templomába, vagy azokba a templomokba, amelyek az egyházmegyékben a szentév búcsúinak elnyerésére ki vannak jelölve. Szűkebb pátriánkban erre két helyen van lehetőség: Bodrogszentmárián, az Engesztelő Kápolnában, és Szepsiben, a plébániatemplomban, ahol a Szentév és a Jubileumi Kapu, december 13-án délután négy órakor lesz ünnepélyesen megnyitva. Az Isteni Irgalom keretében havonta szenteljünk egy napot a tisztelet és az ima mibenlétének. Gyakoroljuk az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, hogy közelünkben senki ne érezhesse magát kitaszítottnak, magányosnak és szeretetnélkülinek. Ezekre a tevékenységekre hívjunk meg mindenkit, a legkisebbektől a legidősebbekig. Minden férfi és nő tanúsítson irgalmat a gyermekek és a fiatalok, az egészségesek és a betegek iránt, bizalommal és szüntelenül ismételve: „Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mely kezdet óta vezet!” (Zsolt 25, 6). Legjobban ugyanis így készülünk fel az Úr második eljövetelére, amikor, mint Bíró jön el ítélni minden nemzetet (vö. Mt 25, 31 és a köv.).

Végezetül, legyen szabad megköszönni minden irgalmassági cselekedetet, főleg a családokban, ahol beteg és idős testvéreink megtapasztalhatják gyermekeik és ismerőseik szívközelségét és érdeklődését. Köszönjük az irgalmasság kiemelkedő megnyilvánulást az élet iránt, amelyet szeptemberben a Menetelés az életért kapcsán fejeztetek ki Pozsonyban, mert mindenki élete határtalanul értékes. Ezek a megnyilvánulások reményt adnak arra, hogy az Irgalmasság Évének kegyelme sok lelki gyümölcsöt érlel majd meg úgy a hívek, mint az egész társadalom részére.

Mindnyájatokra, valamint adventi és szentévi lelki zarándoklatára szívből adjuk főpásztori áldásunkat: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Szlovákia egyházmegyéinek főpásztorai.

Felolvasandó Ádvent első vasárnapján minden szentmisében – homilia helyett.

Hirdetések 29. 11. 2015

Kisboldogasszony Római Katolikus Plébánia JÁNOK
Rímskokatolícka farnosť Narodenia Panny Márie JANÍK

* 044 05 Janík č. 31   ' 055/464 7212    + janik@rimkat.sk

 

Advent 1. hete

1. adventný týždeň

deň/nap	liturgický prehľad/liturgikus naptár	čas/idő	úmysel/szándék
pondelok hétfő 30. 11.	SZENT ANDRÁS APOSTOL ÜNNEP	17.00
utorok kedd 1. 12.	féria	17.00
streda szerda 2. 12.	féria	18.00
štvrtok csütörtök 3. 12.	Xavéri szt. Ferenc, áldozópap, emléknap	17.00
piatok péntek 4. 12.	Elsőpéntek	17.00
sobota szombat 5. 12.	féria	-----
nedeľa vasárnap 6. 12.	Advent 2. vasárnapja	09.00 P 10.00 J	A hívekért

Gyóntatás: 15 perccel a szentmise előtt

Csütörtök: 16.30 órától szentségimádás.

Közös gyóntatás Jánonok szombaton, december 12. 09.15kor.

Közös gyóntatás Péderben december 17. csütörtök 18.00 óra

Hirdetések:

·        A templom fűtés-beszerelése a végéhez közeledik. Már 1-1 panelt kipróbáltunk, érezni a meleget, amit sugároznak, ígéretesnek látszik.

·        Az új ajtó az előtérbe december 15ig elkészül a vállalkozó ígérete alapján.

·        Köszönet a férfiaknak, akik összegereblyézték a faleveleket, a munkanélküliekkel együtt, valamint hogy visszarakták a szentek szobrait.

·        Itt az advent, csendesedjünk el, figyeljünk jobban a lelkünkre, az imádságra, a Biblia olvasására.

·        Jövő vasárnap már 10. Órakor kezdődik a szentmise. A következő lesz a menete: először római katolikus rövid vasárnapi szentmise lesz, majd református istentisztelet, egy Sziklay Szeréna vers, és utána átvonulunk a Régi iskola udvarára, ahol a Betlehemesek eljátszák a betlehemes játékokat.

·        Eljön a Mikulás is, tehát mindenki talál magának megfelelő programot, szórakozást.

·        Kérem, hogy aki teheti, rövidebb, hoszabb ideig vegyünk részt ezen a nemzetközi betlehemes találkozón.

·        Énekpróba szombaton, december 5.én 19 órakor a Plébánia nagytermében. Az énekelni vágyókat szeretettel várjuk, hogy ezzel is méltóképpen felkészüljünk Karácsony megünneplésére.

Az Adventi gyóntatás rendje 2015

KARÁCSONYI GYÓNTATÁS - 2015

KASSÁN ÉS A SZEPSI ESPERESSÉG

December 5. ADVENT II. VASÁRNAPJA ELŐTTI SZOMBAT	14:30	HÍM
	15:00	FELSŐLÁNC
	15:00	ALSÓLÁNC
	15:45	KOMÁRÓC
	16:15	SZESZTA
December 12. ADVENT III. VASÁRNAPJA ELŐTTI SZOMBAT	9:15	JÁNOK
	10:00	PÁNY
	10:00	MAKRANC
	11:00	BUZITA
	14:00	CSÉCS
	15:30	KASSA
December 13. ADVENT III. VASÁRNAPJA	15:00	Szepsi Jubileumi szentév megnyitása – 16:00 Szentmise
December 15. KEDD	17:00	RESTE
December 16. SZERDA	18:00	BODOLLÓ
December 17. CSÜTÖRTÖK	18:00	PÉDER
December 19. ADVENT IV. VASÁRNAPJA ELŐTTI SZOMBAT	9:30	NAGYIDA
	11:00	PERÉNY
	15:00	SZEPSI 17:00 Szentmise
December 20. ADVENT IV. VASÁRNAPJA	14:00 15:00	Somodi Torna
December 22. KEDD	10:00 11:00 szent- mise	Szepsi Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont diákjai és tanárai