A nép részvételével bemutatott mise rendje

Rövid áttekintés a Római Misekönyv előírásairól,

különös tekintettel a liturgikus orientációra

A nép részvételével bemutatott mise rendje

Bevezető szertartás

1. Miután a nép összegyűlt, a pap a ministránsokkal az oltárhoz megy, közben a bevonulási éneket éneklik.

2. Amikor az oltárhoz érkezik, a ministránsokkal kellő tiszteletadást végez, tisztelettel megcsókolja az oltárt, majd ha alkalmas, megtömjénezi. Ezután a ministránsokkal együtt ülőhelyéhez megy.A bevonulási ének végeztével a pap és a hívek állva keresztet vetnek, közben a pap a nép felé fordulva mondja:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A nép feleli: Ámen.

Majd a pap a nép felé fordulva kitárja karjait, és köszönti a népet:

A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítô ereje legyen mindnyájatokkal.

vagy: Az Úr legyen veletek. A nép feleli: És a te lelkeddel.

A püspök Az Úr legyen veletek helyett ezen első köszöntéskor ezt mondja: Békesség veletek.

3. A pap vagy diakónus vagy egy alkalmas segédkező egészen röviden bevezetheti a híveket a napi misébe. Ezután következik a bűnbánati cselekmény. A pap bűnbánatra hívja a híveket például az alább közölt valamelyik módon:

1) Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

2) Testvéreim! Ismerjük be bűneinket, hogy méltón vehessünk részt a szentmisén!

3) Testvéreim! A szentmise kezdetén tekintsünk magunkba, és valljuk meg Isten előtt, hogy vétkeztünk!

4) Testvéreim! Mielőtt Isten igéjét meghallgatjuk és Krisztus áldozatában részt veszünk, kérjük Istentől bűneink bocsánatát!

5) Testvéreim! Mindnyájan rászorulunk Isten irgalmára. Szálljunk magunkba, és bocsássunk meg szívből egymásnak, hogy Isten irgalmára mi is méltók legyünk!

Rövid csendet tartanak. Majd mindnyájan közösen végzik a bűnbánati imát az alább közölt valamelyik módon:

1) Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással:

  és mindnyájan mellüket verve mondják:

én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem.

Tovább folytatják:

Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.

Most a pap bűnbocsánatért imádkozik:

Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre. A nép feleli: Ámen.

4. Következik az Uram, irgalmazz!, hacsak helyet nem kapott már magában a bűnbánati cselekményben.

Uram, irgalmazz! H.: Uram, irgalmazz!

Krisztus, kegyelmezz! H.: Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz! H.: Uram, irgalmazz!

5. Ezután a rubrikák szerint éneklik vagy mondják a himnuszt:

Dicsőség a magasságban Istennek,…

6. A himnusz végeztével a pap összetett kézzel mondja:

Könyörögjünk!

Most mindnyájan a pappal együtt rövid ideig csendben imádkoznak.

Majd a pap kitárt karral végzi a könyörgést, amelynek végén a nép feleli: Ámen.

AZ IGE LITURGIÁJA

7. Ezután a lektor az ambóhoz megy, és felolvassa az elsô olvasmányt, amelyet mindenki ülve hallgat: Olvasmány N. könyvéből.

Az olvasmány végén a lektor így szól: Ez az Isten igéje.

Mindenki feleli: Istennek legyen hála.

8. A zsoltárénekes, illetve a kántor elkezdi a zsoltárt, a nép pedig megismétli a zsoltárválaszt.

9. Ezután, ha az evangélium előtt van második olvasmány (szentlecke), a lektor az ambón olvassa, mint az elsőt:

Szentlecke Szent N. apostol(nak) ... leveléből.

A szentlecke végén a lektor így szól: Ez az Isten igéje.

Mindenki feleli: Istennek legyen hála.

10. Következik az Alleluja, vagy az evangélium előtti vers.

11. Eközben, ha lesz tömjénezés, a pap tömjént tesz a parázsra. Majd a diakónus, aki az evangéliumot fogja hirdetni, meghajol a pap előtt, és halk hangon áldást kér:

Adj áldást, Atyám! A pap halkan mondja: Az Úr legyen szívedben és ajkadon, hogy méltó és illő módon hirdesd evangéliumát az Atya, a Fiú + és a Szentlélek nevében.

A diakónus feleli: Ámen.

Ha pedig nincs jelen diakónus, a pap az oltár előtt csendben, meghajolva imádkozza:

Tisztítsd meg szívemet és ajkamat, mindenható Isten,

hogy méltóképpen hirdethessem szent evangéliumodat.

12. Most a diakónus vagy a pap a turiferekkel és a gyertyavivőkkel -- amennyiben vannak -- az ambóhoz megy, és mondja: Az Úr legyen veletek. A nép feleli: És a te lelkeddel.

Diakónus vagy pap: Evangélium Szent N. könyvéből.

Közben keresztet rajzol a könyvre, homlokára, ajkára és mellére.

A nép feleli: Dicsőség neked, Istenünk.

Ezután a diakónus vagy a pap megtömjénezheti a könyvet, majd olvassa vagy énekeli az evangéliumot.

13. Az evangélium végén a diakónus vagy a pap hozzáfűzi: Ezek az evangélium igéi.

Mindnyájan válaszolnak: Áldunk téged, Krisztus.

Megcsókolja a könyvet, és csendben mondja: Az evangélium tanítása legyen bűneink bocsánatára.

14. Következik a homília, amely vasárnapokon és parancsolt ünnepnapokon kötelező, máskor pedig ajánlatos.

15. A homília befejeztével, amikor elő van írva, következik a Hitvallás:

Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.

Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idô kezdete előtt. Isten az Istentôl, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű; és minden általa lett.

Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből.

Mindnyájan mélyen meghajolnak:

Megtestesült a Szentlélek erejébôl Szűz Máriától, és emberré lett.

Felegyenesednek:

Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra feltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján,

de újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége.

Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik; akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ô szólt a próféták szavával.

Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen.

16. Következik az egyetemes könyörgés, vagyis a hívek könyörgése.

AZ EUKARISZTIA LITURGIÁJA

17. Az egyetemes könyörgések befejeztével kezdődhet a felajánlási ének.

Közben a segédkezők korporálét, purifikatóriumot, kelyhet és misekönyvet tesznek az oltárra.

18. Kívánatos, hogy részvételük kifejezése végett maguk a hívek hozzák a kenyeret és a bort az eukarisztikus ünnepléshez, vagy más adományokat is, az Egyház szükségleteire és a szegényeknek.

19. A pap az oltárnál állva átveszi a segédkezőktől a paténát az ostyával, azt kissé fölemelve az oltár fölött tartja, és halkan mondja:

Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a te bôkezűségedből kaptuk a kenyeret. Felajánljuk neked, mint a föld termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az élet kenyere.

Majd a paténát, rajta az ostyával, a korporáléra teszi.

Ha pedig nincs felajánlási ének, a pap hangosan is mondhatja e szavakat, melyek végén a nép válaszolhat: Áldott legyen az Isten mindörökké.

20. A diakónus vagy a pap bort és kevés vizet önt a kehelybe, közben halkan mondja:

A bor és a víz titka által részesüljünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.

21. Ezután a pap fogja a kelyhet, kissé fölemelve az oltár fölött tartja, és halkan mondja:

Áldott vagy, Urunk, mindenséd Istene, mert a te bôkezűségedből kaptuk a bort. Felajánljuk neked, mint a szôlôtô termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra a lélek itala.

Utána a kelyhet a korporáléra helyezi.   Ha pedig nincs felajánlási ének, a pap hangosan is mondhatja e szavakat, melyek végén a nép válaszolhat: Áldott legyen az Isten mindörökké.

22. Ezután a pap meghajolva halkan imádkozza:

Alázatos lélekkel és töredelmes szívvel kérünk, Urunk, Istenünk, fogadj el minket,

és legyen kedves színed előtt áldozatunk.

23. A pap ezután megtömjénezheti az áldozati adományokat és az oltárt, a diakónus vagy az egyik segédkező pedig a papot és a népet.

24. A pap az oltárnál oldalt állva kezet mos, és halkan mondja:

Mosd le, Uram, bűneimet, és vétkeimtől tisztíts meg engem.

25. Visszatérve az oltár közepéhez, a nép felé fordulva

kiterjeszti, majd összeteszi kezét, és mondja:

Magyar	Latin	Szlovák	Angol	Magyar - javított
Imádkozzatok,	Orate	Modlite sa	Pray,	Imádkozzatok,
testvéreim,	fratres	bratia a sestry	brethren	testvéreim,
hogy áldozatunk	ut meum ac vestrum sacrifícium	aby sa moja i vaša obeta	that my sacrifice and yours	hogy áldozatom és a ti áldozatotok
kedves legyen	acceptabile fiat	zaľúbila	may be acceptable	kedves legyen
a mindenható Atyaisten előtt.	apud Deum Patrem omnipotentem.	Bohu Otcu Všemohúcemu.	to God, the almighty Father.	a mindenható Atyaisten előtt.

A nép feleli:

Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot nevének dicséretére és dicsőségére, mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára.

26. A nép felelete után a pap kitárt karral elvégzi a felajánló könyörgést.

A nép Ámen-nel felel.

AZ EUKARISZTIKUS IMA

27. A pap most elkezdi az Eukarisztikus imát.

Karját kitárva mondja: Az Úr legyen veletek.

A hívek válaszolják: És a te lelkeddel.

A pap magasabbra emeli kezét, és folytatja: Emeljük föl szívünket.

A hívek: Fölemeltük az Úrhoz.

A pap kitárt karral: Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.

A hívek: Méltó és igazságos.

A pap kitárt karral folytatja a prefációt. A prefáció végén kezét összezárja és a hívekkel együtt fejezi be a prefációt, énekelve vagy hangosan mondva:

Szent vagy, szent vagy, szent vagy, mindenség Ura, Istene. Dicsőséged betölti a mennyet és a földet. Hozsanna a magasságban. Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban.

A szentáldozás szertartása, befejező szertartás

125. A pap leteszi a kelyhet és a paténát, és összetett kézzel mondja:

Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így imádkozunk:

Kitárja karjait, és a néppel együtt folytatja: 

Mi atyánk…

126. Kitárt karral egyedül a pap mondja:

Szabadíts meg…

Kezét összeteszi. A nép az imát így fejezi be:

Mert tied az ország…

127. Ezután a pap kitárt karral, hangosan mondja:

Urunk Jézus Krisztus…

Kezét összeteszi. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.

A nép feleli: Ámen.

128. A pap a nép felé fordulva, karjait kitárva, majd összetéve, így szól:

Az Úr békéje legyen veletek mindekor!

Nép: És a te lelkeddel.

129. Ezután, ha alkalmas, a diakónus vagy a pap így szól:

Pap: Köszöntsétek egymást a béke jelével.

Nép: Legyen békesség köztünk mindekor.

Ezután mindnyájan a béke és a szeretet jelével, például kézfogással vagy meghajlással köszönthetik egymást.

130. A pap kezébe veszi a szentostyát, a paténa felett megtöri, és egy részecskéjét a kehelybe ejti, közben halkan mondja:

A mi Urunk, Jézus Krisztus testének és vérének egyesítése váljék a szentáldozásban lelkünk üdvösségére.

131. Ezalatt éneklik vagy mondják:

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: adj nekünk békét.

132. Ezután a pap összetett kézzel halkan mondja:

Uram, Jézus Krisztus, az élô Isten Fia, te az Atya akaratából a Szentlélek közreműködésével

halálod által életre keltetted a világot, szabadíts meg engem szent tested és véred által

minden vétkemtôl és minden bajtól: add, hogy mindig ragaszkodjam törvényeidhez,

és soha el ne szakadjak tőled.

És:

Uram, Jézus Krisztus, szent tested és véred vétele ne váljék ítéletemre és kárhozatomra,

hanem jóságodból szolgáljon lelkem és testem oltalmára és gyógyulására.

133. A pap térdet hajt, kezébe veszi a szentostyát, kissé fölemelve tartja a paténa felett, és a nép felé fordulva hangosan mondja:

Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya.

A néppel együtt folytatja:

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

134. A pap az oltár felé fordulva halkan mondja:

Krisztus teste őrizzen meg engem az örök életre.

Tisztelettel magához veszi Krisztus testét.

Majd fogja a kelyhet, és halkan mondja:

Krisztus vére őrizzen meg engem az örök életre.

Tisztelettel magához veszi Krisztus vérét.

135. Ezután fogja a paténát, illetve az áldoztató edényt, az áldozókhoz megy, a szentostyát minden egyes áldozó előtt kissé felemeli, és mondja: Krisztus teste.

Az áldozó feleli: Ámen.   És megáldozik.

137. Amikor a pap magához veszi Krisztus testét, elkezdődik az Áldozási ének.

138. A hívek áldozása után a pap vagy a diakónus, vagy az akolitus a miséző kehely fölött purifikálja a paténát, majd a kelyhet magát. Amikor a pap purifikál, halkan mondja:

Add, Urunk, hogy tiszta szívvel fogadjuk, amit ajkunkkal magunkhoz vettünk.

Földi életünkben kapott ajándékod segítsen bennünket az örök életre.

139. Ezután a pap visszamehet a székhez. Megfelelő ideig szent csendet tarthat, vagy pedig a néppel hálaadó éneket vagy zsoltárt énekelhet.

140. Majd a pap a széknél vagy az oltárnál állva, összetett kézzel mondja:

Könyörögjünk!

  Most mindnyájan a pappal együtt rövid ideig csendben imádkoznak, hacsak áldozás után már nem tartottak szent csendet. Ezután a pap kitárt karral végzi az Áldozás utáni könyörgést, amelynek végén a nép feleli: Ámen.

Befejező szertartás

141. Ha van, most következik a rövid hirdetés.

142. Ezután következik az elbocsátás. A pap a nép felé fordulva kitárja karjait és mondja:

Pap: Az Úr legyen veletek.

Nép: És a te lelkeddel.

Pap: Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: Az Atya, + a Fiú, és a Szentlélek.

Nép: Ámen.

Pap: A szentmise véget ért, menjetek békével.

Nép: Istennek legyen hála.

144. Végül a pap tisztelettel megcsókolja az oltárt, mint a mise kezdetén.

A segédkezőkkel együtt kellő tiszteletadást végez, és eltávozik.