2018. április 22., vasárnap

Homília 2018 ápr. 22, Húsv. IV. vasárnapja, Jó Pásztor Vasárnapja


22. IV. 2018 HÚSV. IV. VAS, B év
Húsvét negyedik vasárnapja, Jó Pásztor vasárnapja van. Jézus nevezte így magát János evangéliumában. Ha Jézus a jó pásztor, akkor mi vagyunk az elveszett bárányok? Sokszor igaz is ez. De Jézus nem azt mondja, hogy az elveszett bárány legyen a példaképünk, hanem Jézust utánozzuk: tőle tanuljunk jóságot, szeretetet, megbocsátást. A mai vasárnap három nagy erényt tanulhatunk tőle:
Először láthatjuk, hogy a jó pásztor kezdeményez. Nem várja, hogy a másik bocsánatot kérjen, vagy hogy a másik megalázkodjék előttünk. Nekünk is így kell viselkednünk: a gyengébbet tudni kell felsegíteni, megvigasztalni a szomorkodót.
A Jó Pásztor ismeri juhait. Nem tömegként kezeli a rábízott nyájat, hanem mindegyiket egyformán szereti. Itt azt is kérdezhetjük: mennyire ismerjük egymást? A férj a feleséget, a szülők a gyermekeiket, a barát a barátját? Túl könnyen ítélkezünk mások felett, pontosan azért, mert nem ismerjük őket.
Harmadszor megfigyelhetjük, hogy a jó pásztor örül, amikor megtalálja az elveszett bárányt: nem szidja, nem oktatja ki, hogyan kell viselkednie a jövőben, egyszerűen örül, hogy újra vele lehet. Mi leginkább először megszidjuk a másikat, aki rosszat tett. Időnként még kárörvendők is tudunk lenni a másik baját látva, kijelentve, hogy megérdemelte sorsát. Tudunk e örülni mások sikerének, mások boldogságának?
Jézus a Jó Pásztor. De miért jó?
Mert ő név szerint ismeri juhait. Ez válasz mindenki legalapvetőbb kérdésére, miért vagyunk a világon? Mindenki szeretne valaki lenni, hogy ismerjék őt a többiek és elismerjék. Senki nem akar névtelen, egy szám lenni a statisztikában. Van nevünk, ami azonosít minket. Jézus név szerint ismer minket: Istennél mindenkinek van neve, ő mindenkit személyesen ismer, Neki mindannyian fontosak vagyunk.
Jézus olyan pásztor, aki a juhok előtt megy. A pásztor elöl megy: Jézus a mi életünk útmutatója. Életünknek irányt kell adni: mert egész életünk menetelés, nem mindegy merre felé megyünk. Aki Jézust követi, az nem téved el.
Jézus olyan pásztor, aki keresi az elveszett juhokat. Nincs végérvényesen elrontott élet. Az emberi élet tele van kereséssel, tévelygéssel, elhibázott döntésekkel. Mégis hinni akarunk abban, hogy minden szakadékból van kivezető út. Ezt a hitet támasztja alá a jó Pásztor, aki keresi az elveszett juhot.
     Jézus saját személyében nyújt igazogási, tájékozódási pontokat a mi életünkhöz. Ha Jézust követjük, nem futhatunk zsákutcába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése