12.
XI. 2017, ÉVK. 32. VAS.A év,
Akik korábban születettek, és ma itt vannak a
templomban, bizonyára meg tudnák számolni, hogy hány világvégét éltek már túl. Az
is igaz, hogy egyetlen világvége se történt még, mert akkor ma nem lennénk itt
a templomban, de hányszor megjósolták már, akik tudni vélték, hogy mikor. Voltak
időpontok 1970es években, a 2000es évben, 2012-ben, és ezen az éven is volt
hirdetve világvége szeptember 24.én és október 15.én is. Aki meghirdeti, hogy
mikor lesz a világvége, biztos nem olvasta a Szentírásból azt a részt, hogy azt
csak a Mennyei Atya tudja, még a Fiú, még az angyalok se tudják.
Bárcsak az ilyen emberek inkább a
bölcsességet keresnék, amelyről a mai első olvasmány is beszélt:
A bölcsesség első foka a törekvés: amellyel
az ember a világ szépségéből és rendjéből felismeri a Teremtő nagyságát és
hatalmát. A világból minden korban felismerhető, hogy kell legyen mögötte
valaki, aki az egészet teremtette, létrehozta. A bölcsességet sokan keresték,
próbálták felismerni, megszerezni, még meg is személyesítették, de az
Újszövetség hozta el az isteni, örök bölcsesség megtestesülését Krisztusban. A
bölcsességet keresni kell: de nincs messze, akár az ajtóban is megtalálhatjuk.
Az apostolok idejében azt hitték a
keresztények, hogy Krisztus második eljövetele közel van, de emlékeztek Jézus
szavaira is, hogy azt a napot és órát senki nem ismeri.
Egyesek azt gondolták, hogy akik a második
eljövetel előtt meghalnak, nem lesz részük Krisztus dicsőséges megjelenésében.
Krisztus mivel feltámadt, ezért feltámasztja a halottakat is, és ő lesz
mindenkinek a bírája.
A mai evangélium is a készenlétre, éberségre
és várakozásra tanít minket: mert Krisztus eljövetele nem tudjuk, mikor lesz,
és ez nem is egy naptári dátum számít: mert a Második Eljövetelkor úgy lesz,
ahogy Noé napjaiban volt, hogy az emberek élték a mindennapi életüket, míg egyszer
csak eljött az özönvíz. Az Úr Jézus Krisztus is így fog visszatérni, egyik
pillanatról a másikra. Ezért fontos, hogy mindig készen álljunk, mert nem
tudjuk sem a napot, sem az órát.
Most az a fontos, hogy a hitből éljünk és
tegyünk tanúságot kitartásunkról, hűségünkről. Lehet, hogy elálmosodunk,
elalszunk közben, de a lélekben ott kell legyen a fegyelmezettség és a
szeretet, készen kell állni az Úr Jézus fogadására. Nem szabad, hogy a balgák
táborához tartozzunk, akik elvesztették fegyelmezett-ségüket és bölcsességüket.
Ezt más nem pótolhatja számukra.
Mihelyettünk se járhat más templomba, nem
imádkozhat helyettünk más, a hitet nem gyakorolhatja helyettünk más.
Imádkozni lehet és kell is a másikért, de az
én imám érted nem helyettesíti a te személyes vallásos életedet, a te gyakorolt
hitedet. Legyünk ezért éberek, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát. És őrizzük
addig is szívünkben a vágyat Isten iránt, az örök élet iránt: Ezért fohászkodunk
a mai vasárnap így: hozzád vágyódik szívem, én Uram, Istenem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése