Hirdetés 2018 április 16 - 22

Húsvéti idő 3. hete

3. týždeň Veľkonočného obdobia

deň/nap	liturgický prehľad/liturgikus naptár	čas/idő	úmysel/szándék
pondelok hétfő 16. 04.	féria	18.00 Ma	Mária rádió, Makranc
utorok kedd 17. 04.	féria	18.00 J
streda szerda 18. 04.	féria	17.00 Sze 19.30 Ke	Hely. Szepsi  Régi rítus, Kassa
štvrtok csütörtök 19. 04.	féria	18.00 J
piatok péntek 20. 04.	féria	18.00 J
sobota szombat 21. 04.	féria	15.30 So 17.00 Já 19.00 Ma	Régi rítus, Somodi k.  Koncert, Jászó  Hely. Makranc SK
nedeľa vasárnap 22. 04.	Húsvét 4. vasárnapja 4. Veľkonočná Nedeľa	08.00 Pány 09.15 P 10.30 J	Hely. Pány, A hívekért

Hirdetések:

·       Gyóntatás – minden szentmise előtt 15 p.

·       Csütörtök – 17.30 szentségimádás, amikor papi hivatásokért imádkozunk.

·       A térkövezés a templom körül elkészült. A vizes blokk befejezése is folyamatban van. A rózsafüzér társulat a munkálatokra 1000 eurót adományozott. Isten fizesse meg.

·       Jövő vasárnap, Húsvét IV. vasárnapja, Jó pásztor vasárnapja van: gyűjtést tartunk a papnevelés támogatására, és a papi hivatásokért imádkozunk. Kassán a Fő utca 91 szám alatt, a Szemináriumban a Nyitott ajtók napja lesz: minden érdeklődőt szeretettel várnak a kispapok, a program délelőtt 11 órakor kezdődik.

Hirdetések 2018 április 9 - 15.

Húsvéti idő 2. hete

2. týždeň Veľkonočného obdobia

deň/nap	liturgický prehľad/liturgikus naptár	čas/idő	úmysel/szándék
pondelok hétfő 9. 04.	GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY, FŐÜNNEP ZVESTOVANIE PÁNA, SLÁVNOSŤ	18:00 J
utorok kedd 10. 04.	féria	18:00 J
streda szerda 11. 04.	Szt. Szaniszló, püspök és vértanú, emléknap	-----
štvrtok csütörtök 12. 04.	féria	18.00 J
piatok péntek 13. 04.	I. Szt. Márton pápa és vértanú, v.emléknap	16:30 Bod.	Bodollói imatalálkozó
sobota szombat 14. 04.	féria	-----
nedeľa vasárnap 15. 04.	Húsvét 3. vasárnapja 3. Veľkonočná Nedeľa	09.00 P 10.30 J	A hívekért

·         Gyóntatás – minden szentmise előtt 15 p.

·         Csütörtök – 17.30 szentségimádás

·         A Húsvéti ünneplés alatt, Nagycsütörtöktől Húsvéthétfőig 450 Euró gyűlt össze, valamint a Mária-perselyben három hónap alatt 166 Euró volt: Ez összesen 616 Euró. Minden adományukat Isten fizesse meg.

·         Amint látható, épül a járda, zajlik a térkövezkés a templom körül. Jövő héten, ha jó lesz az idő, elkészül. Ugyan úgy befejezzük a vizes blokk építését is.

·         A templommal szemben lévő nagy telek hátsó oldala a hét folyamán bekerítésre kerül, megszűnik az átjárás. A hátul található kertek a nagy rét másik végétől megközelíthetőek. Ez a földterület nem a jánoki korzó, ahol mindenki fel alá járhat, hanem mezőgazdasági munka kezdődik rajta, remélem minél hamarabb akad valaki, aki művelni fogja.

·         Az Isteni irgalmasság ünnepén teljes búcsú nyerhető, aki megtiszteli az Isteni irgalmasság képét, amit a templomban kiállítottak.  Ez a búcsú saját magunknak nyerhető el, vagy a tisztítótűzben szenvedő lelkek számára felajánlható. A szentmise után elimádkozzuk az Isteni irgalmasság Rózsafüzérét e kép előtt, a teljes búcsú elnyeréséért.

2018 április 8 Húsvét II. vasárnapja

8. 04. 2018. HÚSV II. vas., Isteni Irg. vas.

Kedves testvérek. Ma egy különleges nap van: az Isteni irgalmasság vasárnapja. Ezen a napon elmélkedhetünk Isten irgalmas szeretetéről, amellyel körülvesz minket, és örülhetünk ennek a szeretetnek. Jézus szerezte nekünk ezt az örökséget, amely el nem múlik, mert hervadhatatlan. Mind tudjuk, mi az irgalmasság. Irgalmas az a bíró, aki tudja, hogy bűnösök vagyunk, elkövettük, amit elkövettünk de mégis megbocsát. Irgalmas az az édesanya, aki nagy hazugságon kapja gyermekét, de mégis megbocsát neki.

Jézus az, aki azt mondja: bűneid bocsánatot nyertek: menj békével.

Az Ószövetség is beszél Isten irgalmas szeretetéről: amikor Isten Mózesnek adta a Tízparancsolatot, megígérte, hogy irgalmas lesz mindenkihez, aki szeretni fogja őt és hallgatni fog Isten szavára, Isten parancsaira.

Dávid Király az Úrról énekelt, aki megbocsát, megszabadít, mert irgalmas és hűséges.

Még a próféták is, akik gyakran jósolták, hogy minden el fog pusztulni, mert a nép ellenáll az Istennek, még ők is a népnek eszébe jutatták, hogy Isten szeretné kiárasztani irgalmas szeretetét a népre.

Jézus is irgalmas volt: amikor látta, hogy az ember belátja bűneit, hibáit, mindig irgalommal fordult mindenkihez, a kereszten pedig így imádkozott: Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, hogy mit tesznek.

Az irgalmasság ünnepe jó alkalom arra, hogy ismét elgondolkodjunk Isten csodálatos tulajdonsága, irgalmas szeretete fölött és még inkább odafigyelve rá, hagyjuk, hogy átjárja személyes életünket.

II. János Pál pápa mondta Fausztyna nővés szentté avatásán: Az első és a második világháború között bízta rá Isten az irgalmasság üzenetét. Akik még emlékeznek, tanúi voltak az akkori eseményeknek és szenvedéseknek, amelyek emberek millióit érintették, azok tudják igazán, hogy mennyire szükség volt akkor az irgalmasság üzenetére. Az isteni irgalmasság üzenete meghatározza az emberi élet értékét is. Minden ember értékes Isten szemében; Krisztus minden egyes emberért meghalt; mindenkiért, akinek az Atya lelket adott. Ez a vigasztaló üzenet szól különösen azoknak, akik bűnük súlya és nagysága miatt már esetleg föladták a reményt, és kísértést éreznek arra, hogy kétségbe essenek. Nekik megmutatja Jézus a szelíd arcát; a szívéből áradó sugarak őket érintik, és rájuk vetik fényüket, őket melegítik és nekik mutatnak utat, reménnyel töltik el őket. Milyen sok lélek vigasztalódott meg már a Gondviselés által Fausztina nővérnek tanított imádság révén: Jézusom, bízom benned! Ha csak annyit teszünk, hogy átadjuk magunkat Jézusnak, már oszlani kezdenek a felettünk tornyosuló felhők és átsüt rajtuk a fény sugara.“

XVI. Benedek pápa lengyelországi látogatása alkalmával a krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság-templomban a betegekkel és betegápolókkal találkozott 2006. május 27-én. Beszédében elhangzott: „A jelen körülmények két misztériumot állítanak elénk: az emberi szenvedés misztériumát és az Isteni Irgalmasság misztériumát. Első látásra úgy tűnik, hogy e két misztérium szemben áll egymással. De ha mélyebben vizsgáljuk őket a hit fényénél, meglátjuk, hogy összhangban vannak egymással, és ez Krisztus keresztje misztériumának köszönhető. Miként II. János Pál pápa mondta: „A kereszt az istenség legmélyebb lehajlása az emberhez... a kereszt olyan, mint az örök szeretet kenete az ember földi létének legfájdalmasabb sebeire.” Drága betegek, akiket a test vagy a lélek szenvedése jelölt meg, ti egyesültetek leginkább Krisztus keresztjével, ugyanakkor ti vagytok isteni irgalmasságának a leghatásosabb tanúi. Rajtatok keresztül, a ti szenvedésetek által Ő hajol az emberiség fölé szeretettel. Ti vagytok azok, akik a szív csöndjében mondva: „Jézusom, bízom benned”, tanítotok arra, hogy senkinek sincs mélyebb hite, élőbb reménye és lángolóbb szeretete annál, mint aki a szenvedésben Isten biztonságot nyújtó kezébe adja magát. És azok keze, akik az irgalmasság nevében segítenek nektek, ezen isteni kéz látható megjelenései.“

Szentatyánk, Ferenc pápa egy személyes emlékét idézte fel pápaságának első vasárnapján: „Nem sokkal azután, hogy kineveztek püspökké, 1992-ben Buenos Airesbe érkezett a Fatimai Szűzanya szobra, és ünnepélyes szentmisét mutattunk be a betegek számára. Én gyóntattam azon a szentmisén. A szertartás vége felé felálltam, mert ki kellett szolgáltatnom a bérmálás szentségét. Egy nagyon egyszerű, idős asszony odajött hozzám, már 80 év felett volt. Ránéztem és így szóltam: „Nagymama – mert nálunk így hívják az idős asszonyokat –, meg akar gyónni?” És ő igennel válaszolt. „De hátha Ön nem vétkezett” – mondtam. „Mindnyájan vétkeztünk” – felelte az idős asszony. „De talán az Úr nem bocsátja meg bűneinket” – tettem hozzá. Nagy biztonsággal így válaszolt: „Az Úr mindent megbocsát.” „Honnan tudja?“ – kérdeztem tőle. Az idős asszony válasza így hangzott: „Ha az Úr nem bocsátana meg mindent, a világ nem létezne.” Ez az a bölcsesség, amit a Szentlélek ad: a belső bölcsesség az isteni irgalmasságról. Ne feledjük el: Isten soha nem fárad bele, hogy megbocsásson, soha! „Hát akkor hol van a probléma?“– kérdezte az idős asszony. „Az a probléma, hogy mi fáradunk el, hogy bocsánatot kérjünk. Soha ne fáradjunk el! Isten a szerető Atya, aki mindig megbocsát, akinek irgalmas a szíve mindnyájunk irányában. Mi is tanuljunk meg irgalmasak lenni mindenkivel. Fohászkodjunk a Szűzanya közbenjárásáért, aki karjai között tartotta az emberré lett isteni Irgalmasságot.“

Isten irgalmassága ki akar áradni minden emberre: de csak azokra árad ki, akik meggyónnak, akik megbánják bűneiket, kérik érte Isten bocsánatát, és törekednek megjavulni.

Nagyon szomorú, mennyire ellaposodott sokak lelkiismerete: évente kétszer gyónnak, és akkor is csak olyan bűneik vannak, hogy pénteken megették a húst, és hogy nem imádkoztak háromszor reggel. Szinte nincs is bűnük, nincs, amit megbocsásson az Isten.

Pedig, ha igazán elolvasná mindenki a lelkitükröt a gyónás előtt, és ha értené, hogy mit kérdeznek a lelki tükör egyes kérdései, biztos, hogy nem csak ezt tartaná valaki bűnnek. Mennyi sok bűn van az első parancsolat ellen, kételkedés a hit igazságaiban, Istent káromló beszédek vagy gondolatok, a hit megtagadása, a sok babona, jóslás, horoszkóp olvasás, a sok piros madzag a kis gyermekek kezén, a sok bálványimádás, amikor sok minden más fontosabb, mint Isten imádása. Mennyi bűn a sok szentmisemulasztás, lustaságból és hanyagságból. Mennyi bűn, hogy nem igyekszünk hitünket még jobban, mélyebben megismerni. A sok szükségtelen munka vasárnap. A szülők és elöljárók nem tisztelete, nem szeretete, megvetése. A gyermekek nevelésének elhanyagolása. Hol vannak a szülők, és hol a gyermekeik? Tisztelet a kivételnek. A másik ember gyűlölete, másnak rosszat kívánni, verekedni, A sok cigi, alkohol, drog, nem alvás, vagy lustálkodás, a kötelességek elhanyagolása. A tisztátalan gondolatok, tisztátalan vágyak, tisztátalan beszédek, A félrelépések, a férj, feleség megcsalása másik emberrel, a sok pornó, önkielégítés, paráznaság: mi együtt alszunk, de meg fogunk esküdni három év múlva. És én ezt nem tarton bűnnek. Hogy tartanák bűnnek a fiatalok, amikor a TV-ből az utóbbi 30 évben csak azt látják, hogy így kell élni, ez a normális. Hogy lehet mindenkivel mindent csinálni, ha nekem jólesik. Ugyanúgy ide tartozik a védekezés a gyermekáldás ellen, főleg ha 1-2 gyerek van csak, vagy nincs egy se. A muszlimok 6-8 gyerekig meg se állnak. A lopások: kicsiben és nagyban: itt is helyes lelkiismeretnek kell lenni: valakit bánt, hogy valami kis dolgot elvesz, ami a másé, vagy hogy amit megspórolt a munkában, hát elviszi, hogy jó lesz az még valamire. Valaki meg sokat sokat rabol, százezer és millió eurókat, és meg se kottyan neki: a sok korrupció, lefizetés, lopás, azok bezzeg nem jönnek gyónni, a sok hazugság, mások kibeszélése, megszólása, ítélkezés a másik fölött. A sok szívbeli házasságtörés, félrelépés, az irigykedés: kívánása mindennek, ami a másé, örök elégedetlenség azzal, ami van nekem, és még sorolhatánk. Persze, az is bűn, ha Hamvazószerdán és Nagypénteken tudva és készakarva valaki húst eszik, de hogy valaki 72 évesen elfelejti, hogy péntek van, az Egyházjogi kódex 60 éves korig kötelez, Hamvazószerdán és Nagypénteken, azt, aki nem cukorbeteg például.

A gyónás komoly dolog, ahol meg kell gyónni bűneinket, úgy, ahogy elkövettük őket, nem kell szépíteni magunkat: Isten lát, ismer, tud rólunk mindent úgy ahogy van: ez az Irgalmasság vasárnapjának üzenete: hogy legyenek az ember bűnei bármily nagyok, de Isten irgalma még nagyobb. Nincs mit ezeken megbotránkozni, meg kell bánni a bűnt, és Isten bocsánatát kérni a szentgyónásban. Bárcsak minél többen meghallanák ezt, és megértenék, és ahelyett, hogy hányszor ettek húst, a bűneiket gyónnák meg a szentgyónáskor. A lelkiismeretet is nevelni kell, mert sokaknak olyan lapos a lelkiismerete, semmit nem tartanak bűnnek, de azért eljönnek gyónni, mert így szoktuk. Isten irgalmassága át szeretne ölelni mindenkit, és mindent megbocsátani, amit bűnnek tartunk, és szeretnénk megbánni és megjavulni. Nem elég csak azt mondani, hogy vétkeztem: a bűnt illedelmesen, de mindent a nevén nevezve meg kell gyónni.

Az ördög szeret szégyenérzetet önteni az emberbe, ahogy egy szent mondta: jobb örök titok terhe alatt mindent megvallani, mint egy örökkévalóságon át szégyenkezni utána.

Bűneinket fel kell ismerni, meg kell bánni, törekedni kell jóvá tenni, és megvallani őket a gyónásban.

Ha elkövetünk egy bűnt, főleg, ha súlyos, halálos bűn: nem kell vele várni karácsonyig, húsvétig, mert Isten megígérte, hogy amelyik nap hozzá fordulunk, akkor megbocsájtja bűnüneiket, de nem ígérte meg senkinek, hogy megéri e a következő karácsonyt vagy húsvétot.

Álljunk ma meg egy pillanatra, és nézzük meg, hogyan árad Isten irgalmassága a mi bensőnkbe. Képzeljük el magunkat, mint tökéletlen, bűnös embert, pont olyannak, amilyenek igazából vagyunk.

Most nézzünk Jézusra, hogyan akar minket megtisztítani, hogyan akar bennünket átölelni. Ha megfeledkeznénk Isten irgalmasságáról, bűneink és szégyenünk mint súlyos teher nehezednének ránk. Ha elfelejtenénk, hogy bűnösök vagyunk, és mindenkinek szüksége van Isten irgalmára, ha a bűneink elvakítanának minket, és lehetetlenné tennék azt átélni és megérezni, hogy Isten szeret minket. Bárcsak soha ne feledkeznénk meg erről, hogy Isten irgalmas szeretettel szeret minket, bárcsak mindig tudnánk ennek örülni.

Bárcsak ugyanilyen irgalommal tudnánk a többi ember felé fordulni magunk körül.

2018 IV. 2 Húsvéthétfő. Homília

2018 IV. 2 Húsvéthétfő.

Krisztusban szeretett testvérek!

Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt! - Valljuk ezt az egész keresztény világgal együtt a kezdetektől napjainkig.

Az utóbbi három században foglalkoztatja a liberális tudósokat, hogy vajon egyszer megtalálják e a régészek Jézus csontjait. Időről időre próbálnak újabb szenzációt kelteni, hogy találtak egy sírt vagy csontokat a Szentföldön, amelyről mindig bebizonyosodik, hogy azok nem Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a csontjai, maradványai.

A Szentírás egyértelműen beszámol arról, hogy Jézus él, feltámadt a halálból.

Lehet, hogy már mi is feltettük a kérdéseket, hogy van e feltámadás? Létezik e örök élet, Van bűnbocsánat? Vajon Isten előtt állunk e az utolsó napon, hogy megítéljen minket?

Ki terjeszti az igaz hírt? Az asszonyok és a Jézus sírját őrző katonák ugyanazt látták: „...nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.“ E két csoport mégis két, egymásnak szögesen ellentmondó hírt kezdett terjeszteni, két igen különböző hatással. Nem mindegy, hogy a sír azért üres, mert Jézus feltámadt a halálból, vagy pedig azért, mert tanítványai ellopták a testét. A legkülönbözőbb hírek léteznek egymás mellett - és egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogadunk el, és mit adunk tovább. Ugyanakkor nagyon nehéz eligazodnunk a hírek, a temérdek információ világában. Kinek higgyünk ma? Azoknak, akik azt állítják, hogy Jézus feltámadt, vagy azoknak, akik az ellenkezőjéről vannak meggyőződve? Ki mond igazat? Két hír áll ma előttünk: az örömhír, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból! A rossz hír, a hazug hír, hogy tanítványai lopták el testét, ezért volt üres a sír azon a reggelen. Az asszonyok a feltámadást hirdették, a komoly, úgymond megbízható katonák pedig a test ellopását.

A feltámadott Jézus 11 apostolát bízta meg az evangélium - keresztrefeszítésének és feltámadásának jó híre - hirdetésével.

Krisztus örömhíre gyakran az egyszerű emberek között terjedt, itt-ott megtért egy-egy jelentősebb ember is, majd egyre nagyobb teret nyert a Krisztus-hit.

A mai helyzet nagyon hasonló a keresztény egyház élete első századaihoz. A politikai hatalom, a gazdasági hatalom, a kultúra tekintélyes része nem hogy nem vallja, hogy Jézus él, hanem gyakran félreteszi, ill. tagadja ezt. Általában nem közvetlen módon, hanem azzal, hogy Isten akaratával ellentétes célokat, értékeket fogalmaz meg és ad elénk. A társadalomban egyre csökken azok száma, akik azt mondják: Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt! De nemcsak számra, hanem gazdagságra, politikai hatalomra, kultúrális befolyásra nézve is kisebbségben vagyunk. Ez a  kisebbség vallja, hogy Jézus Krisztus feltámadt és övé minden hatalom. A többiek életvitelükkel, látható sikereikkel, a média jó részének támogatásával arról beszélnek, hogy nincs se Isten, se feltámadás.

Mi vajon melyiknek hiszünk? Melyik van ránk erősebb hatással? Egy könyv, a Biblia, valamint egy közösség, az Egyház bizonyságtétele, vagy könyvek, ideológiák, filozófiák, alternatív hitek, különféle szekták és életstílusok tömege?

Az asszonyok a jó hírt nagy örömmel és izgatottsággal (futva) adták tovább a tanítványoknak.

Fontos, hogy az örömhírt mi se szégyeljünk tovább adni.

Fontos még talán azt megemlíteni, hogy főleg a gonosznak, a Sátánnak az érdeke, hogy minél kevesebben higgyenek Jézusban, az ő feltámadásában, abban, hogy meg vagyunk váltva, és hogy Jézus a Golgotán egyszer s mindenkorra legyőzte az örödögöt. Nekünk már csak az egyses kisebb csatákat kell megvívnunk. A győzelem már Nagypénteken és Húsvét hajnalán eldőlt. Jézus győzött.

Valljuk meg, ne csak Húsvétkor: Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt!

Az asszonyok, amikor leborultak Jézus Krisztus előtt, megragadták a lábát. Ebben a mozdulatban a Jézus iránti szeretet van, az örömmel teli csodálkozás, hogy él, a vágy hogy magukhoz öleljék és maguknál tartsák szeretett mesterüket. Ebben a pillanatban kapták meg és fogadták el a felhatalmazást a jó hír továbbadására.

Hozzájuk hasonlóan, a hírvivők másik tábora, az őrök is kinyújtották kezeiket: „elfogadták a pénzt“. Ők a pénz magukhoz-ölelésében nyerték el a felhatalmazást és kötelezték el magukat arra, hogy a hazug hírt terjesztik.

Amit magunkhoz ölelünk, az lesz a miénk.

Ami a miénk, az határoz meg bennünket.

Ami valóságosan meghatároz minket, azt adjuk tovább.

Mi vajon Jézus Krisztust, vagy pedig saját érdekeinket öleljük a szívünkhöz? Mit terjesztünk szavainkkal, döntéseinkkel, egész lényünkkel?

Jézus ismeri a szívünket. Őt az érdekli egyedül, hogy vajon tényleg ő-e a mi életünk középpontja?

Ma őszintén tegyük fel önmagunkban a kérdést: Milyen hírt fogadunk be? Milyen hírt adunk tovább keresztény életünkkel? Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt! - szól a tanúságtétel már 2000 éve. Ezt a jó hírt öleljük magunkhoz, és ezzel a jó hírrel járjunk ebben a világban! Mert még ma is érdemes így járnunk, sőt ez az egyedüli, biztos és teljes kristusi élet útja. Ámen!

Hirdetések 2018 április 2 - 8.

Húsvét Nyolcada

Veľkonočná Oktáva

deň/nap	liturgický prehľad/liturgikus naptár	čas/idő	úmysel/szándék
pondelok hétfő 2. 04.	Veľkonočný Pondelok Húsvét hétfő	08.00 Úf 09.30 J 10.30 P
utorok kedd 3. 04.	Veľkonočný Utorok Húsvét kedd	17.00 J
streda szerda 4. 04.	Veľkonočná Streda Húsvét szerda	17.00 J 19.30 Ke	régi rítus Kassa
štvrtok csütörtök 5. 04.	Veľkonočný Štvrtok Húsvét csütörtök	16.30 sz 17.00 J 18.00 To
piatok péntek 6. 04.	Veľkonočný Piatok Húsvét péntek	17.00 J
sobota szombat 7. 04.	Veľkonočná Sobota Húsvét szombat	08.00 J	Elsőszombati  ájtatosság
nedeľa vasárnap 8. 04.	Húsvét 2. vasárnapja 2. Veľkonočná Nedeľa	09.00 P 10.30 J	Pro populo

Hirdetések:

·         Köszönöm szépen az énekkarnak a Passió begyakorlását és szép előadását, úgy Virágvasárnap, mint Nagypénteken. Ugyan úgy köszönöm, hogy a mai ünnepi szentmisénket énekekkel gazdagították.

·         Köszönöm szépen mindenkinek, aki segítette a Húsvéti szertartások méltó megünneplését- köszönet a ministránsoknak, a sekrestyéseknek, a kántor úrnak, a virág díszítőknek a szép és ötletes díszítésért, mindenkinek, aki bekapcsolódott.

·         Pénteken várom a bérmálkozókat a következő találkozóra: akik nem gyóntak húsvét előtt, azok most még megtehetik, 16.30tól, utána 17 órakor a szentmise és a végén a rövid katekézis.

·         A héten, ha jó időjárás lesz, szerdán elkezdődik a járda építése és a mellékhelység befejező munkálatai. Kérem a kedves hívek türelmét. Az egész művelet remélhetőleg két hét alatt végbemegy.

·         szombaton, elsőszombat is van: elvégezzük az engesztelő ájtatosságot Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére. Akik szeretnének: Krakkóba zarándokolhatnak a Buzitai hívekkel. Bővebb információ a plakáton.

·         Áldott szép Húsvétvasárnapot kívánok mindenkinek. Vigyül hírül a világba: Valóban feltámadt az Úr. Alleluja.

2018 április 1. Húsvétvasárnap, Homília

1. IV. 2018 Húsvétvasárnap

Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt!

Krisztusban kedves testvérek. A mai olvasmányban szent Péter a pogányságból megtért századosnak és családjának tanúskodik a feltámadásról, arról beszél, hogy a feltámadt Jézus nem jelent meg az összes embernek, csak neki, Péternek és más tanítványoknak, azoknak a tanúknak, akiket Isten előre kiválasztott.

Nem jelent meg mindenkinek, sem a farizeusoknak, se az Athéniaknak, de még azoknak sem, akiket meggyógyított, vagy megszabadított.

     Az apostolokat az ószövetségi jövendöléseken és az üres síron kívül Jézus megjelenései győzték meg a természetfölötti esemény valódiságáról. Jézus élő valóságában mutatkozott meg előttük (vele együtt ettek!), de azt is igazolta, hogy már megdicsőült, az Atyánál van és hatalommal rendelkezik. Őt, mint embert az Atya ereje támasztotta fel, s hatalmat adott neki, hogy ő legyen majd az élők és holtak bírája.

     Krisztus feltámadása a mi feltámadásunknak is a forrása. A hívő ember a keresztség által öltözik be az ő halálába és feltámadásába.

     Ezért van szemünk előtt egész húsvéti időben a keresztkút, hogy emlékeztessen, a keresztségben meghaltunk a bűnnek és az új életre születtük a keresztvíz által.

     Ezért mondja az apostol, hogy ,,Isten vele együtt minket is feltámasztott.''

A vele való új közösség arra ösztönöz, hogy életünket az égi értékek felé irányítsuk, mert csak így lehetünk azok örökösei.

     Az apostolok hite meggyőző jeleken nyugodott. A megjelenésekben meggyőződtek arról, hogy ugyanaz a személy áll előttük, mint akit halála előtt ismertek, ugyanazzal a szeretettel és a megváltás művének a befejezésével. Itt minden szent és meggyőző. Az üres sír felébresztette az apostolok csodálkozását, de a hitet a megjelenés adta. Ennek tartalma az, hogy Jézus a valóságos halálon ment át a valóságos örök életbe, s ezzel megmutatta, hogy mi a földi élet egyetlen célja.

     Péter tovább folytatja: Isten megparancsolta neki és a többi tanítványoknak, hogy hirdessék és tanúskodjanak a feltámadásról. Ahelyett, hogy Isten fennhangon kihirdette volna az égből, hogy az egész földön mindenki hallja, egyszerű embereket választott és megparancsolta nekik, hogy ezt az örömhírt tovább adják. Más szóval, ugyanolyan embereket választott, amilyenek mi vagyunk.

     Miért ezt választotta Isten? Ilyen alázatos és egyben kockázatos stratégiát? Erre soha nem fogunk tudni pontos választ adni. két lehetőség van: Először is, Jézus azt akarja, hogy az ő szeretetét a másikon keresztül tapasztaljuk meg. azt akarja, hogy érezzük az ő jelenlétét a másik bőkezűsége, szeretete, alázatán keresztül. Ezért hív minket közösségbe, hogy Egyházat alkossunk, hogy rajtunk keresztül cselekedhessen és kevesével, lassan megváltoztassa a világot. Ezért gyűjt egybe Isten oltáránál, hogy mint testvérek, együtt imádkozzunk Istenhez.

     Másodszor: Jézus hitt nekünk. meg volt győződve róla, hogy a Szentlélek segítségével Szent Péter, Mária Magdolna és a többi tanítványok nagy és szép dolgokat fognak végbe vinni. És hisz neked is. tudja, hogy talán nem fog neked minden olyan tökéletesen sikerülni, ahogy szeretted volna, de az apostoloknak se sikerült minden tökéletesen.

Mégis tudja, hogyha eldöntöd, hogy a szívedben szeretnéd a többieket úgy szeretni, ahogy ő szerette őket, nagyon sok mindenre képes lehetsz.

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! bárcsak hirdetni tudnánk ezt saját szeretetünk kimutatásával.

     A keresztény ember jól tudja, hogy a feltámadásban való hit az üdvösség feltétele. Szent Pállal mondhatjuk: ha száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz. Higgyünk a feltámadásban és bátran hirdessük mindenkinek: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!